2. rész #összezavarodás

Reggel anya ébresztésére ébredtem.
- Kicsim! Ébredj! - keltett szinte 'ugrándozva'
- Jézusom anya! Mitől vagy te ilyen boldog? - lepődtem meg.
- Gyere! Öltözz, elmegyünk ebédelni és bemutatok valakit. - mosolygott.
- Jó megyek, nyugi. - keltem ki az ágyból nehezen, majd lefürödtem és felöltöztem ebbe a ruhába:

- Készen vagyok, indulhatunk. - mentem le a lépcsőn.
- Hű, de csinos vagy. - nézett végig rajtam anyú. - Olyan büszke vagyok rád. - ölelt meg.
- Jaj, anya. Ne sírj, elrontod a sminked. - töröltem le könnyét.
- Nem sírok. - törölte meg ő is, majd elindultunk.
- az étteremben-
A bejáratnál voltunk amikor kiszúrtam Justint és gondolom az apját az egyik asztalnál. Ahj, miért pont itt kell lenniük nekik is? - kérdeztem magamban.
Majd elindultunk, egyre közelebb és közelebb mentünk Justinékhoz. Majd oda értünk.
- Nane. Anya őket akarod bemutatni nekem? - néztem rá, kicsit dühösen.
- Igen. - mosolygott
- Sziasztok. - köszönt Justin apja. Justin meg a telefonját nyomkodta.
- Helló. - köszöntem, amire Justin felkapta a fejét és rám nézett, majd az apjára.
- Apa, ők kik? - kérdezte halkan.
- Fiam, ő az új barátnőm és a lánya.
- Hogy mi? - kérdeztük egyszerre Justinnal.
- Gyertek üljetek le. - mondta Jeremy, majd leültünk.
- Szóval gyerekek. Mától együtt fogunk élni. - szólalt meg Anya. Elég kellemetlenül éreztem magam, de anya kedvéért mosolyogtam.
Mikor végeztünk az ebéddel, Jeremy a pulthoz ment és fizetett Én, Anya és Justin, meg a kocsihoz. Nem sokkal később megérkezett Jeremy.
- Akkor át megyünk hozzátok, összepakolunk és átvisszük a cuccaitokat hozzánk. - mondta Jeremy s átkarolta anyát, majd beültünk a kocsiba.
Justin és én ültünk hátul, egész úton nem szóltunk egymáshoz semmit, még csak egymásra se néztünk.
Mikor hazaértünk feltrappoltam a szobámba, majd nagy szomorúan és mérgesen elkezdtem pakolni. Alig hogy megszoktam ezt a házat, máris költözhetek újba.
Mégcsak a nagyon fontos cuccaim voltak kipakolva, így hamar végeztem. Mikor az utolsó pólómat hajtogattam bele a bőröndömbe Justin jött be a szobámba.
- Te tudtál erről? - jött be mérgesen.
- Nem tudtam. - álltam fel.
- Ne hogy azt hidd, hogy a testvéremnek foglak tartani. Ugyan olyan büdös ribanc vagy, mint a többi csaj. Csak te még meg is játszod magad. Szerintem inkább kerüljük el egymást és a suliban.. Sőt sehol se említsd, hogy együtt élünk. - vágta fejemhez, bántóbbnál bántóbb szavait, majd kitrappolt.
Mikor már teljesen elkészültem lementem, ahol már mindenki várt.
- Mehetünk? - kérdezte Jeremy.
- Igen. - mosolyogtam rá. Majd elindultunk hozzájuk, persze kocsival.
A kocsiban, megint néma csönd volt, legalább is a hátsó felében. Mivel Anya és Jeremy egyfolytába beszélgettek. Mikor már nekik is feltűnt a nagy csend, Jeremy megszólalt.
- Miaz? Nem is ismerkedtek?
- De, már alaposan megismerkedtünk. - válaszolt Justin.
- Mikor? - lepődött meg mind két szülő.
- A suliban. - mondta Justin egyhangúan.
- Ja, értem. - mosolygot rám Jeremy a visszapillantóból.
Párperc múlva, meg is érkeztünk egy óriási villához. Majd kiszálltunk a kocsiból és bementünk. Alaposan körbe vezetett minket Jeremy, majd megmutatta a szobámat.
Lenyűgöző házuk van. És az udvart még nem is láttam. Nagyjából kipakoltam, majd lementem az udvarra. Gyönyörű növényeket  és egy óriási medencét találtam.
Egy kis ideig nézegettem a kertet, majd Jeremy kiszólt, hogy kész a vacsora. Nem sok kedvem volt Justinnal vacsorázni, de elég éhes voltam, úgyhogy bementem.
Vacsora közben, kínos csönd uralkodott. Amit Justin telefon csörgése zavart meg. Párpillanatig tartott a beszélgetésük.
- Nekem most el kell mennem. Szevasztok. - állt fel
- Justin. Mit képzelsz? Vacsorázunk. - szólt rá Jeremy.
- Jó étvágyat. - mondta Justin, majd el ment.
- Szerintem én most kettesbe hagylak titeket. Elég volt a vacsora. - mosolyogtam Jeremyre, majd felmentem a szobámba, leültem az ágyra ölelmbe a laptopomal.
Láttam, hogy fent van Cathy ezért rá írtam.
Bianca Kethy: Szia! Jézusom, nagyon sok mesélni valóm van.
Catheriene Woolks: Szia! Akkor mesélj!:D
Bianca Kethy: Nem lehetne telefonon?:) Felhívlak.
Catheriene Woolks: Oks.
Majd felhívtam és elmeséltem neki mindent.
*Justin szemszöge*
Eléggé lesokkolt, hogy Bianca anyja az apám új nője. Muszály elmennem bulizni és most pont kapóra jött Alex házi bulija.
*Bianca szemszöge*
Miután elmeséltem Cathynek a dolgokat eléggé ledöbbent. kb. 2 órát beszélgettünk, amikor anya bejött a szobámba és le kellett tennem.
- Figyelj Bianca! Jeremyvel úgy döntöttünk, hogy elmegyünk valahova welnesezni, Justin szerintem nemsokára itthon van. Nem baj ha elmegyünk? - mosolygott
- Nem dehogy, menjetek csak. El leszek. - mosolyogtam vissza.
- Oké, akkor mi megyünk is. Szia. - puszilta meg a homlokom, s ki ment a szobából.
-éjszaka 2:30-
Még mindig laptopoztam amikor meghallottam, hogy valaki megjött. Ezért lenéztem, láttam, hogy Justin volt az tiszta részegen. Először nem akartam le menni hozzá, de aztán még is lementem.
- Jézusom, Justin, te részeg vagy. - nevettem.
- Nem vagyok részeg, hagyjál. - próbált fel menni a lépcsőn, de nem sikerült neki.
- Legalább a lépcsőn had segítsek. - mentem oda
- Jó. - nyögte ki, majd átkarolta a nyakam és úgy mentünk fel, mikor felértünk keze kicsit lecsúszott.
- Héj, vedd le rólam a kezed. - néztem rá dühösen.
- Jó-jó. Na jó éjt. - indult el szobája felé, majd neki dölt a falnak és leült a földre. - Mi lenne ha még is segítenél még egy kicsit? - nézett rám
- Ahh. - nevettem, majd oda mentem. - Add a kezed. - próbáltam felhúzni, de csak magával rántott, majd ráestem.
- uh, nem vagy könnyű. - nevetett.
- Bunkó. - ütöttem meg enyhén, majd próbáltam felállni, de megfogta kezemet és visszahúzott. Nagyon közel voltunk egymáshoz.
- Szeretnéd? - suttogtam.
- Igen. - nézett rám. Amire csak felnevettem és fel álltam. Majd nagy nehezen felállt ő is és bekísértem a szobájába.
- Jóéjt.
- Jóéjt. - feküdt le.